Románia újabb kormányválság közepén próbál működő kabinetet felállítani, de a helyzet már-már abszurd: az országnak van hivatalosan kijelölt miniszterelnök-jelöltje, Adrian Veștea személyében, csakhogy saját pártja, a PNL sem akarja támogatni a kormányát. Közben a PSD kivár, az USR, az RMDSZ és az AUR is elutasító, Brüsszel és a piacok pedig egyre idegesebben figyelik, hogy sikerül-e egyáltalán stabil többséget összerakni Bukarestben.
Románia politikai válsága újabb szintre lépett, miután Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek, azután, hogy az előző jelölt, Eugen Tomac nem tudott elegendő támogatást összeszedni, és visszaadta a megbízatását. Veștea a Nemzeti Liberális Párt, vagyis a PNL politikusa, korábban fejlesztési miniszterként és Brassó megyei tanácselnökként is ismert volt, így első ránézésre logikus választásnak tűnhetett egy politikai kormány élére. Csakhogy a jelölés pillanata óta éppen a saját pártja fordult ellene.
A PNL vezetése világosan jelezte: nem támogatja a Veștea-kormányt, sőt felszólította a kijelölt miniszterelnököt, hogy adja vissza a megbízatását. A ProTV beszámolója szerint a liberálisok országos vezetése kötelező döntéseket fogadott el: nem támogatják a PSD-vel való kormányzást, nem támogatják az Adrian Veștea vezette kabinetet, és azt kérték tőle, hogy mondjon le a miniszterelnök-jelölti mandátumról. A pártvezetés szerint Veștea a saját politikai közösségének döntéseivel szemben halad tovább, ami miatt akár a kizárása is napirendre kerülhet.
Veștea viszont nem hátrált meg. Nyilvánosan azt közölte, hogy nem adja vissza a mandátumát, mert szerinte Romániának stabilitásra és működőképes kormányra van szüksége. Azt is hangsúlyozta, hogy nem a PNL ellen és nem Ilie Bolojan ellen vállalta a megbízatást, hanem Románia érdekében. Ez a magyarázat azonban nem oldotta fel az alaphelyzetet: egy kijelölt miniszterelnök úgy próbál kormányt alakítani, hogy pártja vezetése közben gyakorlatilag kihátrált mögüle.
A parlamenti matematika sem kedvez neki. A kormány beiktatásához legalább 233 szavazatra van szükség, de a HotNews szerint a Veștea-kabinet jelenleg nem rendelkezik biztos többséggel. A PNL, az USR, az RMDSZ és az AUR is nyilvánosan jelezte, hogy nem támogatja a kormányt, miközben az SOS România részéről is elutasító jelzések érkeztek. A számok alapján Veștea akkor is nagyon nehéz helyzetben van, ha PSD-s, kisebbségi, független vagy kisebb pártoktól érkező szavazatokra próbál építeni.
Az RMDSZ különösen érdekes szerepbe került. A HotNews szerint Kelemen Hunor úgy fogalmazott: ami most történik, az nem Romániáról szól, hanem pártok közötti harcról. Az RMDSZ nem akar asszisztálni egy bizonytalan, átláthatatlan többséghez, ezért a frakciók azt az irányt választották, hogy a szavazáskor ne legyenek jelen az ülésteremben. Ez politikailag kemény üzenet: a magyar érdekképviselet nem akar díszlet lenni egy olyan kormányalakításban, amelynek nincs világos többségi alapja.
A PSD sem adta meg a biztos mentőövet. A ProTV szerint Sorin Grindeanu, a PSD elnöke arról tájékoztatta Veșteát, hogy a szociáldemokraták nem tudnak végleges döntést hozni, amíg a párt illetékes testületei nem tárgyalják meg a kormányprogramot és a politikai feltételeket. Grindeanu azt mondta, nincs problémájuk Adrian Veștea személyével, de a PSD-nek alaposan mérlegelnie kell, belép-e egy ilyen többségbe. Ez magyarra lefordítva annyit jelent: a PSD kivár, alkupozíciót keres, és nem akar ingyen megmenteni egy politikailag ingatag projektet.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szavazatok keresése már a román politika széttöredezett peremvidékét is elérte. A HotNews szerint Veștea számításai között szerepelhettek kisebb frakciók, függetlenek, a nemzeti kisebbségek csoportja, illetve olyan formációk is, mint az UPR vagy a PACE. A Digi24 forrásai szerint a szavazatok keresése közben még AUR-os parlamenti képviselőkkel is voltak egyeztetések, miközben legalább hat PSD-s képviselő is bizonytalan lehetett a támogatásban. Ez már nem stabil kormányalakításnak, hanem politikai túlélőjátéknak tűnik.
Különösen kínos, hogy az AUR hivatalosan közben azt állítja: nem fogja megszavazni a Veștea-kormányt. Petrișor Peiu, az AUR egyik vezető politikusa a Digi24 szerint azt mondta, a párt nem támogat olyan kormányt, amelynek nem része, vagy amelyben nem ők adják a miniszterelnököt. Így a háttérben zajló szavazatkeresés és a nyilvános elutasítás együtt azt mutatja, mennyire képlékeny és kiszámíthatatlan most a bukaresti parlamenti térkép.
A válság már messze nem csak pártpolitikai ügy. A Reuters szerint az elhúzódó kormányalakítás veszélyeztetheti Románia hozzáférését több milliárd eurónyi uniós forráshoz, nehezítheti az ország költségvetési hiányának csökkentését, és a hitelminősítői megítélésre is negatív hatással lehet. Románia jelenleg az EU egyik legsúlyosabb deficitproblémájával küzd, miközben Brüsszel, a piacok és a befektetők is azt várják, hogy Bukarest végre hiteles, stabil és reformképes kormányt állítson fel.
A gazdasági nyomás azért is fontos, mert Románia mozgástere nem végtelen. A román Fiskális Tanács elnöke korábban arról beszélt, hogy már egy 6,2 százalék körüli hiánycél elérése is pozitív jelzés lenne a gazdaság és az államadósság finanszírozhatósága szempontjából. Ez azt mutatja, hogy az ország nem politikai luxusvitát folytat, hanem olyan helyzetben van, ahol minden elvesztegetett hétnek költsége lehet.
A jelenlegi helyzet legnagyobb paradoxona tehát az, hogy Romániának papíron van miniszterelnök-jelöltje, de nincs mögötte világos politikai többség. Van kormányalakítási szándék, de nincs stabil parlamenti alap. Van államfői döntés, de a kijelölt jelölt pártja sem áll mögé. Van reformkényszer, de a pártok inkább egymást blokkolják, mintsem felelősséget vállaljanak egy nehéz gazdasági csomagért.
Ezért a Veștea-ügy nem csupán személyi konfliktus. Ez annak a jele, hogy a román politikai rendszer jelenleg nehezen tud kezelni egy olyan helyzetet, amikor egyszerre kellene stabil többséget, költségvetési fegyelmet, uniós pénzekhez szükséges reformokat és politikai hitelességet felmutatni. Ehelyett Bukarestben most mindenki számolgat: ki szavaz, ki marad távol, ki árul el kit, és ki viszi el a politikai felelősséget.
A következő napok döntőek lehetnek. Ha Veștea nem tudja összeszedni a 233 szavazatot, a kormányalakítási kísérlet újabb látványos bukásba fordulhat. Ha viszont átmegy, könnyen olyan kabinet születhet, amely már a kezdet pillanatában gyenge lábakon áll, és minden fontos döntésnél újra meg kell vásárolnia vagy kialkudnia a többséget.
Románia így egyre inkább nem egyszerű kormányválságot, hanem bizalmi válságot él át. A választók, a piacok és Brüsszel is ugyanazt kérdezik: ki kormányozza valójában az országot, és van-e bárki Bukarestben, aki képes stabil többséget, világos irányt és felelős gazdasági döntéseket felmutatni? Jelenleg a válasz inkább bizonytalan, mint megnyugtató.
