Újabb kellemetlen részlet került elő a Trump-kormányzat és Volodimir Zelenszkij feszült viszonyáról. Egy hamarosan megjelenő könyv szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter már a botrányos Fehér Házi találkozó előtt azt tanácsolta Donald Trumpnak, hogy ne fogadja az ukrán elnököt, akit a könyv állítása szerint rendkívül durva, megalázó kifejezésekkel írt le. Az egyik ilyen hasonlat szerint Zelenszkij olyan volt, mint egy „bekokainozott Mr. Bean”.
Durva kulisszatitkokat közölt a Guardian Maggie Haberman és Jonathan Swan új könyvéből, a Regime Change című kötetből, amely Donald Trump második elnökségének belső világát mutatja be. A könyv szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter rendkívül rossz véleménnyel volt Volodimir Zelenszkijről, és azt javasolta Trumpnak, hogy ne fogadja az ukrán elnököt az Ovális Irodában, amíg az nem írja alá az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodást.
A könyv állítása szerint Bessent magánbeszélgetésekben több megalázó kifejezést is használt Zelenszkijre. A Guardian által ismertetett részlet szerint az ukrán elnököt nemcsak „kis köcsögnek” nevezte, hanem az „európaiak különleges bánásmódot igénylő gyerekeként” is emlegette, majd egy „bekokainozott Mr. Beanhez” hasonlította. Ez már nem diplomáciai kritika, hanem nyers, személyeskedő gúny: egyszerre utal a lenézésre, a kezelhetetlenségre és arra, hogy a Trump-környezet egy részében Zelenszkijt nem partnerként, hanem problémaként láthatták.
A történet hátterében az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás állt, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Államok részesedést kapjon Ukrajna ásványkincseinek és stratégiai nyersanyagainak hasznosításából, miközben ezt Washington Ukrajna újjáépítéséhez és biztonsági együttműködéséhez kötötte. Bessent már 2025 februárjában Kijevben tárgyalt Zelenszkijjel az ukrán nyersanyagokról és az amerikai–ukrán gazdasági partnerségről.
A könyv szerint a két fél között már Kijevben is feszült volt a légkör. Bessent állítólag azt akarta, hogy Zelenszkij csak akkor menjen a Fehér Házba, ha előbb kész aláírni a megállapodást. Ez végül nem így történt: Zelenszkij 2025. február 28-án találkozott Trumppal és JD Vance alelnökkel, a megbeszélés pedig látványos diplomáciai botránnyá fajult.
Az Ovális Irodában tartott találkozón Trump és Vance élesen nekimentek Zelenszkijnek, többek között hálátlansággal és azzal vádolva, hogy nem mutat elég nyitottságot a békefolyamat iránt. A találkozó végül megszakadt, Zelenszkij pedig a tervezett megállapodás aláírása nélkül távozott a Fehér Házból.
Fontos ugyanakkor óvatosan fogalmazni: ezek egy könyv állításai, nem hivatalosan elismert, nyilvános kormányzati nyilatkozatok. A Guardian szerint a pénzügyminisztérium nem reagált azonnal a megkeresésre, így jelenleg nem lehet úgy kezelni a kifejezéseket, mintha Bessent nyilvánosan megerősítette volna őket. Ettől még politikailag súlyosak, mert a könyv két ismert New York Times-újságíró munkája, és a részletek új fényt vetnek a Fehér Házi botrány előzményeire.
Az ügy azért is kellemetlen Washington számára, mert később az Egyesült Államok és Ukrajna mégis aláírta az újjáépítési és befektetési alap létrehozásáról szóló megállapodást. A hivatalos közleményekben ezt stratégiai gazdasági partnerségként, Ukrajna helyreállításának és az amerikai támogatás új keretek közé helyezésének részeként mutatták be.
A mostani könyvrészlet azonban azt mutatja, hogy a hivatalos diplomáciai nyelv mögött sokkal nyersebb, keményebb és személyeskedőbb hangulat uralkodhatott. Miközben nyilvánosan stratégiai partnerségről, újjáépítésről és biztonsági garanciákról beszéltek, a háttérben az amerikai kormány egyik kulcsembere állítólag olyan stílusban beszélt Zelenszkijről, amelyet normális diplomáciai viszonyban nehéz lenne elképzelni.
A történet Zelenszkij megítélése szempontjából is érdekes. Az ukrán elnök az elmúlt években egyszerre lett a nyugati támogatás egyik központi alakja és egyre vitatottabb tárgyalópartner. Támogatói szerint keményen harcol országa túléléséért, bírálói szerint viszont sokszor túlzott erkölcsi nyomást gyakorol a nyugati partnerekre. A Trump-környezetben megjelenő lekezelő hangnem ennek az egyre feszültebb viszonynak a másik oldala.
A „bekokainozott Mr. Bean” hasonlat így nemcsak egy durva sértés, hanem egy politikai hangulatjelentés is. Azt mutatja, milyen mély bizalmatlanság és személyes ellenszenv húzódhatott meg az amerikai–ukrán tárgyalások mögött, miközben a nyilvánosság előtt mindkét oldal a stratégiai együttműködés szükségességéről beszélt.
A könyv állításai újabb darabot illesztenek abba a képbe, amely szerint a Trump-adminisztráció és Zelenszkij viszonya már a nyilvános Fehér Házi összeomlás előtt is rendkívül feszült volt. A botrányos találkozó tehát nem hirtelen robbanásként, hanem egy régóta gyűlő bizalmi és politikai konfliktus látványos felszínre töréseként értelmezhető.
