Újabb vita alakult ki Marosvásárhelyen a kulturális támogatások körül, miután a helyi tanács elfogadta a 2026-os, összesen 5,75 millió lejes vissza nem térítendő kulturális pályázati keretet. A legnagyobb kérdés az, hogy a pénz több mint fele miért egy új, rendkívül tág megfogalmazású eseménykategóriába kerül, miközben a klasszikus kulturális területek ennél jóval kisebb összegeken osztoznak.
A marosvásárhelyi helyi tanács 2026. május 28-án fogadta el a 131-es határozatot, amely a 2026-os kulturális projektek vissza nem térítendő támogatásainak határidejét, keretösszegét és kategóriáit rögzíti. A dokumentum szerint a pályázatok leadási határideje 2026. július 20., a teljes kulturális pályázati keret pedig 5.750.000 lej.
A vita középpontjába az a döntés került, hogy ebből az összegből 3.000.000 lej egy új kategóriához kerül: „általános közérdekű, a helyi közösségre közvetlen hatással bíró események” támogatására. Ez a teljes kulturális keret valamivel több mint 52 százaléka, vagyis a pénz több mint fele nem a megszokott kulturális ágakhoz, hanem egy szélesen értelmezhető eseménykategóriához kerülne.
Az arányok önmagukért beszélnek. A hivatalos melléklet szerint fesztiválokra 750.000 lej, előadóművészetekre 700.000 lej, vizuális művészetekre 480.000 lej, kulturális nevelésre szintén 480.000 lej, digitális művészetre és új médiára pedig 160.000 lej jutna. Ehhez képest az új közérdekű eseménykategória egymaga 3 millió lejt kapna, ráadásul egyetlen projektre akár 350.000 lej is odaítélhető lenne.
A városházához közelebb álló magyarázat szerint az új kategória célja az lenne, hogy világosabb és egységesebb keretet teremtsen azoknak a rendezvényeknek, amelyek helyi szinten nagy közösségi hatással bírnak. A Punctul beszámolója szerint a módosítás lényege éppen az, hogy az eddigi kategóriák — fesztiválok, előadások, vizuális művészetek, kulturális nevelés, új média, évfordulók, szimpóziumok vagy városhoz kapcsolódó kiadványok — mellé bekerüljön egy új, általános közérdekű eseményeket lefedő terület.
Csakhogy éppen ez a tág megfogalmazás váltotta ki a kritikákat. Az ArdealNews erősen bíráló hangvételű cikke szerint a kategória túl nagy, túl homályos, és alkalmas lehet arra, hogy a valódi kulturális projektek helyett látványos, politikailag jól kommunikálható rendezvények kapják a pénz jelentős részét. A portál szerint a klasszikus kulturális területeknek 2,75 millió lej marad, miközben az új kategória 3 millió lejt visz el.
A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e nagy közösségi rendezvényekre Marosvásárhelyen. A kérdés az, hogy ezeknek a finanszírozása miért a kulturális pályázati keret legnagyobb részéből történik, és mi garantálja, hogy a pénz valóban kulturális értéket teremt, nem pedig egyszeri látványelemeket, színpadi produkciókat vagy városházi imázsépítést finanszíroz.
A helyzet azért különösen érzékeny, mert Marosvásárhely kulturális élete sokszínű, de pénzügyileg sérülékeny. Független alkotók, kisebb egyesületek, színházi, zenei, képzőművészeti, filmes és oktatási kezdeményezések évről évre pályázati pénzekből próbálnak működni. Számukra néhány tízezer lej is döntő lehet, miközben az új kategóriában egyetlen projekt akár 350.000 lejt is elvihet.
A bírálóbizottságok összetétele szintén kulcskérdés. Az OG 51/1998 alapján a kulturális támogatások kiválasztását bizottságok végzik, amelyekben nemcsak a finanszírozó hatóság képviselői, hanem kulturális projektek menedzsmentjében vagy értékelésében jártas szakemberek is szerepelnek. A jogszabály szerint ezeknek a szakembereknek nem lehet munkaviszonyuk a finanszírozó hatósággal, és számuknak nagyobbnak kell lennie, mint a hatósági képviselőké.
Ez azért fontos, mert a kulturális pénzosztás hitelessége nagyrészt azon múlik, hogy szakmai alapon vagy politikai közelség alapján születnek-e döntések. Egy kulturális pályázatnál nem mindegy, hogy a projektek művészeti, közösségi, oktatási és szakmai értékét független hozzáértők mérik-e fel, vagy a döntés túl közel kerül az önkormányzati politikához.
A jogszabály az átláthatóságra is hangsúlyt helyez. Az OG 51/1998 szerint a finanszírozó hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia többek között a pályázati szabályokat, az értékelési kritériumokat, a rendelkezésre álló keretet, a pályázók és támogatottak listáját, a támogatott projektek rövid leírását és a végül kifizetett összegeket is.
A mostani ügy így nem pusztán pénzügyi vita, hanem bizalmi kérdés is. A város kulturális szereplőinek és a lakosságnak tudnia kell, hogy a 5,75 millió lejes keretből kik kapnak pénzt, milyen projektekre, milyen indoklással, milyen pontszámok alapján, és pontosan milyen eredményt vár el a város a támogatott rendezvényektől.
A 131-es határozatban az is szerepel, hogy a dokumentumot továbbítják a prefektusnak törvényességi ellenőrzésre. Ez formálisan a helyi tanácsi határozatok megszokott útja, de egy ilyen vitatott ügyben különösen fontos, hogy a jogszerűségi kontroll ne puszta formalitás legyen.
A városháza számára az lenne a legfontosabb, hogy egyértelműen elmagyarázza: mit takar pontosan az új, 3 millió lejes kategória, milyen típusú események pályázhatnak rá, hogyan különítik el a valódi közérdekű kulturális projekteket a politikai vagy kommunikációs célú rendezvényektől, és kik fogják ezeket szakmailag elbírálni.
A kritikusok számára viszont a számok már most aggasztóak. Egy olyan városban, ahol a kulturális életet sokszor kis költségvetésű, de értékes kezdeményezések tartják életben, nehéz megmagyarázni, miért kap egy homályos, új eseménykategória nagyobb keretet, mint a fesztiválok, az előadóművészetek, a vizuális művészetek és a kulturális nevelés jelentős része külön-külön.
Marosvásárhelyen tehát újabb front nyílt a közpénzek felhasználása körül. A vita lényege egyszerű: kulturális támogatásról van szó, vagy egy olyan pénzügyi csatornáról, amelyen keresztül nagy, látványos, politikailag hasznos eseményeket lehet finanszírozni? A választ nem a városházi kommunikáció, hanem a végleges pályázati lista, a bírálóbizottságok összetétele, a pontozás átláthatósága és a támogatott projektek valódi tartalma fogja megadni.
