Jelentős alkotmányos változásról döntött az Országgyűlés: a képviselők megszavazták az Alaptörvény 16. módosítását, amely szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki megszakításokkal együtt összesen már legalább nyolc évig betöltötte a tisztséget. A módosítás értelmében Orbán Viktor a jövőben már nem lehet ismét Magyarország miniszterelnöke.
A sajtóbeszámolók szerint a parlament 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást. A döntés egy hosszabb ideje napirenden lévő politikai vállalás megvalósulását jelenti, amely a miniszterelnöki hatalom időbeli korlátozását célozta.
A benyújtott javaslat korábbi ismertetése szerint az új szabály nemcsak a jövőre nézve állít fel korlátot, hanem a korábban betöltött miniszterelnöki ciklusokat is figyelembe veszi. Ez teszi lehetővé, hogy a módosítás közvetlen politikai következménnyel járjon Orbán Viktorra nézve, aki már jóval nyolc évnél hosszabb időn át töltötte be a kormányfői tisztséget.
A parlamenti döntés ugyanakkor nem kizárólag egyetlen politikusra szab új keretet. A módosítás általános szabályként rögzíti, hogy Magyarországon a miniszterelnöki megbízatás összesített időtartama legfeljebb nyolc év lehet, vagyis a jövőben minden kormányfőre ugyanaz a korlát vonatkozik. A sajtójelentések szerint ez a jelenlegi miniszterelnök számára is egyértelmű alkotmányos határt húz.
A hétfői ülésnap politikai jelentőségét növeli, hogy az Alaptörvény módosítása mellett más, az államszervezetet és a közpénzügyi rendszert érintő kérdésekben is döntések születtek. A tudósítások szerint a változtatások között szerepeltek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos lépések is, de a közéleti figyelem középpontjába a miniszterelnöki cikluskorlát került.
A most elfogadott módosítás hosszabb távon átrendezheti a magyar politikai verseny logikáját is. Az új szabály ugyanis azt rögzíti alkotmányos szinten, hogy a végrehajtó hatalom csúcsán senki nem maradhat korlátlan ideig, ami a kormányfői tisztség jövőbeli betöltésére és a pártok vezetési stratégiájára is hatással lehet.
