Romániában volt 2025-ben a legmagasabb a korai iskolaelhagyás aránya az Európai Unióban: a 18 és 24 év közötti fiatalok 15,5 százaléka úgy hagyta abba tanulmányait, hogy sem oktatásban, sem szakképzésben nem vett részt tovább. Az uniós átlag ugyanebben az évben 9,1 százalék volt, miközben 17 tagállam már teljesítette a 2030-ra kitűzött, 9 százalék alatti célt.
Az Eurostat friss adatai alapján a legalacsonyabb arányt Horvátországban mérték, ahol ez a mutató 2,1 százalék volt. A legrosszabb helyzet Romániában alakult ki, de a magas arányú országok között szerepelt még Németország és Spanyolország is.
A korai iskolaelhagyás továbbra is inkább a férfiakat érinti, ugyanakkor az elmúlt évtizedben mindkét nem esetében csökkenés látható. Az Európai Unióban a 18–24 éves férfiak körében ez az arány 2015-ben még 12,5 százalék volt, 2025-re viszont 10,6 százalékra mérséklődött, míg a nőknél 9,4 százalékról 7,5 százalékra csökkent.
Területi különbségek
A lakóhely típusa is erősen befolyásolja a korai iskolaelhagyás kockázatát. Uniós szinten 2025-ben a városi térségekben volt a legalacsonyabb ez a mutató, 8 százalékkal, míg az elővárosi övezetekben 10,1 százalékot, a vidéki térségekben pedig 9,6 százalékot ért el.
Románia, Bulgária és Dánia azok közé az országok közé tartozott, ahol különösen magas volt a vidéken élő, korán iskolarendszeren kívülre kerülő fiatalok aránya. Ugyanakkor a romániai, spanyolországi és németországi városi, illetve elővárosi térségekben élő fiatalok körében is kiemelkedően magas volt a korai iskolaelhagyás.
Munkaerőpiaci hatás
A tanulmányaikat idő előtt megszakító fiatalok később a munkaerőpiacon is nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A tavalyi adatok szerint 46,2 százalékuk dolgozott, 30,8 százalékuknak nem volt állása, de szeretett volna munkát találni, míg 23,1 százalékuk sem nem dolgozott, sem nem keresett munkát.
2025-ben csak kilenc uniós tagállam jelezte, hogy a korai iskolaelhagyók legalább fele foglalkoztatott volt: Hollandia, Málta, Svédország, Ciprus, Portugália, Spanyolország, Dánia, Németország és Lettország. A legmagasabb inaktivitási arányt Litvániában, Szlovákiában, Bulgáriában és Horvátországban regisztrálták.
Miért fontos ez Romániának?
A friss adatok azt mutatják, hogy Románia nemcsak az uniós átlag fölött van, hanem jelenleg a legrosszabb helyzetben lévő tagállam ezen a területen. Ez oktatáspolitikai és társadalmi szempontból is komoly figyelmeztetés, mert a korai iskolaelhagyás közvetlenül növelheti a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi leszakadás kockázatát.
A 2030-as uniós cél teljesítéséhez Romániának jelentős előrelépésre lesz szüksége, különösen a vidéki térségekben és a sérülékeny társadalmi csoportok körében. Az adatok alapján az iskolarendszerben tartás, a szakképzés erősítése és a fiatalok munkaerőpiaci támogatása kulcskérdés marad a következő években.
