Újabb komoly feszültség alakult ki az ukrán–fehérorosz határon, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hetet adott Aljakszandr Lukasenkának arra, hogy távolítsa el vagy kapcsolja ki azokat a fehérorosz területen lévő katonai rendszereket, amelyek Kijev szerint az orosz támadásokat segítik Ukrajna ellen. Az ukrán elnök üzenete világos volt: ha Minszk nem lép, Ukrajna fog.
Zelenszkij pénteken Kijevben beszélt arról, hogy Fehéroroszország két, Ukrajnával határos térségében olyan átjátszó- és jelismétlő rendszerek működhetnek, amelyeket az orosz erők az Ukrajna elleni támadások irányításához használnak. Az ukrán elnök szerint ezek a berendezések tornyokra vannak telepítve, és hozzájárulhatnak az ukrán civil lakosság elleni csapások koordinálásához. A Reuters ugyanakkor jelezte: Zelenszkij állításait függetlenül egyelőre nem tudta ellenőrizni.
Az ukrán elnök szerint Lukasenka gyakran hangoztatja, hogy nem akarja Fehéroroszországot belesodorni a háborúba, de Kijev szerint ez nehezen egyeztethető össze azzal, ha az ország területén orosz katonai célokat szolgáló infrastruktúra működik. Zelenszkij üzenete ezért nemcsak katonai, hanem politikai is: ha Minszk valóban távol akar maradni a háborútól, akkor nem engedheti, hogy az orosz hadigépezet fehérorosz területről is segítséget kapjon.
A figyelmeztetés lényege egyszerű volt: Fehéroroszországnak egy hete van az érintett rendszerek eltávolítására vagy kikapcsolására. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy ez elegendő idő, és ha Lukasenka nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor Ukrajna maga fogja megtenni. A Guardian is úgy írta le az üzenetet, hogy Kijev szerint Minszknek el kell távolítania az orosz támadásokat segítő állomásokat, különben Ukrajna lépni fog.
Az ügy azért különösen érzékeny, mert Fehéroroszország már a háború kezdetén is kulcsszerepet játszott Oroszország oldalán: 2022-ben orosz csapatok fehérorosz területről is támadást indítottak Ukrajna ellen. Azóta Lukasenka többször hangsúlyozta, hogy nem akarja közvetlenül bevonni a fehérorosz hadsereget a harcokba, de Belarusz továbbra is Moszkva egyik legfontosabb szövetségese maradt.
Zelenszkij nemcsak a jelátjátszó rendszerekről beszélt, hanem arról is, hogy Fehéroroszország üzemanyaggal is segítheti az orosz hadsereget. Az ukrán elnök szerint Lukasenkának ebben is lenne mozgástere: ha valóban nem akar részese lenni a háborúnak, akkor leállíthatná az ilyen jellegű támogatást is. Ez különösen fontos állítás, mert a háborúban az üzemanyag-ellátás nem háttérkérdés, hanem a hadműveletek egyik alapfeltétele.
Kijevben egy ideje egyre erősebb az aggodalom, hogy Oroszország fokozatosan mélyebben használhatja Fehéroroszország területét és infrastruktúráját. A Guardian korábbi beszámolója szerint Ukrajna megerősítette az északi határ védelmét, miközben ukrán és európai elemzők azt figyelik, hogy Belarusz nem válik-e újra az orosz hadműveletek stabil hátországává. Fontos azonban: a beszámolók szerint egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy közvetlen fehérorosz szárazföldi támadás készülne Ukrajna ellen.
A fehérorosz vezető közben továbbra is azt állítja, hogy nem akar háborúba kerülni. Lukasenka néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy szerinte sem Oroszország, sem Ukrajna nem tud tiszta katonai győzelmet aratni, ezért kompromisszumra lenne szükség. Ez a békülékenyebb retorika azonban nem oszlatja el Kijev gyanúját, mert Ukrajna szerint nem a nyilatkozatok, hanem a fehérorosz területen működő katonai infrastruktúra számít.
Az ügyben külön óvatosságra van szükség, mert a háború információs tere rendkívül terhelt. Ukrajna azt állítja, hogy az említett rendszerek orosz támadásokat segítenek. Fehéroroszország és Oroszország ezt várhatóan másként keretezi, miközben a független műszaki bizonyítékok nyilvánosan nem teljesek. A biztos tény az, hogy Zelenszkij nyílt ultimátumot adott, és ezzel az ukrán–fehérorosz határ kérdése újra a háború egyik veszélyes pontjává vált.
A legnagyobb kérdés most az, hogy Lukasenka mit lép. Ha eltávolítja vagy kikapcsolja a kifogásolt rendszereket, azzal jelezheti, hogy valóban nem akarja tovább élezni a helyzetet. Ha nem tesz semmit, Ukrajna akár célpontként is kezelheti ezeket az állomásokat, ami újabb eszkalációs kockázatot jelentene a térségben.
Fehéroroszország így ismét olyan helyzetbe kerülhet, amelyben a hivatalos semlegességi üzenetek és a gyakorlatban nyújtott orosz támogatás egymásnak feszülnek. Zelenszkij mostani figyelmeztetése azt üzeni Minszknek: Ukrajna nem fogja elfogadni, hogy Belarusz papíron kimaradjon a háborúból, miközben területe vagy infrastruktúrája orosz támadásokhoz járulhat hozzá.
