Az Erzsébet híd körüli zászlóháború már nem egyszerű jelképes vita: a Pride-lobogók leszedése, a magyar zászlók kihelyezése, majd az újabb rongálási ügyek politikai üzenetté és rendőrségi eljárássá dagasztották az ügyet. A híd néhány nap alatt a Budapest Pride előtti feszültség egyik leglátványosabb helyszíne lett.
Újra leszedték a szivárványos zászlókat az Erzsébet hídról. A rendőrségi tájékoztatás szerint péntek éjjel négy fiatalt fogtak el, miután a bejelentés alapján a hídon kihelyezett Pride-lobogókat rángatták, majd a Dunába dobták. Az ügyben rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.
Az ügy előzménye, hogy a főváros a Pride-hónap és a Budapest Pride felvonulása előtt szivárványos zászlókat helyezett ki az Erzsébet hídra. Ezek azonban már korábban is rövid életűnek bizonyultak: az első zászlókat egy férfi leszedte és a Dunába dobta, ami miatt a Főpolgármesteri Hivatal feljelentést tett.
A rendőrség később egy 58 éves mogyoródi férfit hallgatott ki rongálás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A rendőrségi közlés szerint a férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését, az eljárásban szabadlábon védekezik. Ez fontos jogi határ: nem politikai vélemény kimondásáról, hanem közterületen kihelyezett tárgyak eltávolításáról és megrongálásáról szóló eljárásról beszélünk.
A történet ezután politikai akcióvá vált. A Mi Hazánk magyar zászlókat helyezett ki az Erzsébet hídra, Novák Előd pedig nyilvánosan vállalta az akciót, azzal érvelve, hogy Budapest mindenkié, és szerinte elfogadhatatlan, ha a hidat egy politikai mozgalom jelképei uralják.
A főváros viszont nem hátrált: a szivárványos zászlókat pótolták, majd ezek ismét eltűntek. Több beszámoló szerint fekete ruhás férfiak is eltávolítottak Pride-lobogókat, egy jobboldali szervezet pedig magára vállalta, hogy a zászlókat összegyűjtötte és a Városházára vitte. A zászlók így néhány nap alatt nemcsak dekorációvá, hanem politikai erőpróbává váltak.
Közben nem csak a Pride-lobogók miatt indult eljárás. A BRFK egy másik közlésben azt is megerősítette, hogy a magyar zászló vízbe dobása miatt is folyik eljárás. Ez jól mutatja, mennyire elszabadult a jelképháború: egyik oldal sem csak beszél róla, hanem látványos közterületi akciókkal próbál üzenni.
A vita politikai része nyilván nem fog egyhamar elcsendesedni. A Pride támogatói szerint a szivárványos zászlók a szabadság, az elfogadás és a láthatóság jelképei. Az ellenzők viszont azt állítják, hogy közterületi hidakat nem kellene világnézeti vagy mozgalmi jelképekkel feldíszíteni, és inkább nemzeti zászlókat látnának ott. A jogi kérdés azonban ettől külön áll: aki engedély nélkül leszed, elvisz vagy vízbe dob zászlókat, azzal szemben a rendőrség rongálás miatt eljárást indíthat.
Az Erzsébet híd így néhány napra Budapest egyik leglátványosabb politikai ütközőpontjává vált. Nem azért, mert néhány zászló önmagában megváltoztatná a várost, hanem mert a vita megmutatta, mennyire feszült lett a közélet minden olyan jelképnél, amely identitásról, nemzetről, szabadságról vagy politikai hovatartozásról szól.
A zászlóháború végén egyelőre nincs győztes. Van viszont több rendőrségi ügy, egymásnak feszülő politikai üzenetek és egy híd, amely a Pride előtti napokban ismét országos viták közepére került.
