Ritka és kemény bírálatot fogalmazott meg Donald Trump Izraellel szemben a libanoni hadműveletek miatt. Az amerikai elnök szerint Izrael túl régóta harcol a Hezbollah ellen, túl sok civil hal meg, és nem lehet minden célpont miatt egész lakóházakat lerombolni. A kijelentés azért különösen súlyos, mert Trumpot eddig Izrael egyik legerősebb amerikai támogatójának tartották.
Szokatlanul éles hangon bírálta Donald Trump Izraelt a Libanonban zajló katonai műveletek miatt. Az amerikai elnök a G7-csúcson beszélt arról, hogy nincs megelégedve azzal, ahogyan Izrael a Hezbollah elleni harcot kezeli. Trump szerint a háború túl hosszúra nyúlt, túl sok ember hal meg, és Izraelnek felelősebben kellene eljárnia a libanoni műveletek során.
A legerősebb mondat az volt, amikor Trump arról beszélt: nem kell minden alkalommal ledönteni egy lakóházat csak azért, mert valakit keresnek benne, hiszen ezekben az épületekben sok civil él, és „nem mindenki Hezbollah”. Ez a kijelentés gyakorlatilag nyílt kritika az izraeli célzott csapások egyik legvitatottabb módszerével szemben: amikor feltételezett fegyveresek vagy parancsnokok miatt teljes épületek semmisülnek meg.
A bírálat politikai súlya óriási. Trump nem egy Izraellel szemben eleve kritikus politikus, hanem olyan amerikai elnök, aki hosszú ideje Netanjahu egyik legerősebb szövetségeseként jelenik meg. Éppen ezért a mostani megszólalás nem egyszerű diplomáciai megjegyzés, hanem figyelmeztetés: Washingtonban is kezdik úgy látni, hogy Izrael libanoni taktikája túl nagy politikai és civil árat követel.
A New York Post szerint Trump kifejezetten azt mondta, hogy nem elégedett Izrael libanoni és Hezbollahhal kapcsolatos fellépésével, és szerinte Benjamin Netanjahunak felelősebben kellene viselkednie Libanonnal kapcsolatban. Az amerikai elnök azt is jelezte, hogy a bejrúti csapások rossz fényt vethetnek az Iránnal formálódó diplomáciai megállapodásra.
A háttérben ugyanis nemcsak Libanon áll, hanem az egész közel-keleti alku. Trump jelenleg egy Iránnal kötendő megállapást próbál tető alá hozni, amelynek része lehet a térségbeli fegyveres eszkaláció csökkentése is. A Reuters korábbi beszámolója szerint az amerikai elnök már egy izraeli libanoni csapás után is azt mondta: annak nem kellett volna megtörténnie, mert veszélyeztetheti az Iránnal zajló diplomáciai folyamatot.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump nemcsak Izraelt bírálta, hanem azt is felvetette: Szíria nagyobb szerepet kaphatna a Hezbollah visszaszorításában. Ez különösen szokatlan kijelentés, mert a Hezbollah Iránhoz kötődő libanoni fegyveres szervezet, Szíria bevonása pedig teljesen új irányt jelenthetne az amerikai közel-keleti gondolkodásban.
A libanoni helyzet közben humanitárius szempontból is rendkívül súlyos. Reuters-adatok szerint a legutóbbi Izrael–Hezbollah-háború alatt Libanonban több ezren haltak meg, több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, és több tízezer lakóegység sérült meg vagy pusztult el. A pusztítás különösen Dél-Libanont, Bejrútot és a főváros külvárosait érintette.
Izrael hivatalos álláspontja szerint a csapások célpontjai a Hezbollah fegyveresei, parancsnokai és infrastruktúrái, és a civil áldozatokért részben a szervezetet teszi felelőssé, amely szerinte civilek közé telepíti katonai jelenlétét. Ez az érvelés azonban egyre kevésbé csökkenti a nemzetközi nyomást, különösen akkor, amikor a képeken lerombolt lakóházak, menekülő családok és civil halottak láthatók.
Trump megszólalása azért is fontos, mert nyílt törést mutat az amerikai és izraeli taktikai gondolkodás között. Washingtonnak most az Iránnal kötendő megállapás, a regionális tűzszünet és a nagyobb háború elkerülése lehet a fő célja. Netanjahu ezzel szemben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Izraelnek joga van fellépni a Hezbollah ellen, és nem akarja feladni a katonai nyomást Libanonban. A Guardian szerint az amerikai–izraeli viszonyban emiatt egyre látványosabb feszültség alakult ki.
A kérdés most az, hogy Trump kritikája valódi fordulatot jelent-e, vagy csak politikai üzenet Netanjahunak. Egyelőre nincs jele annak, hogy Washington teljesen új Izrael-politikára váltana, de a hangnem változása önmagában is figyelemre méltó. Ha az Egyesült Államok nyíltan elkezdi korlátozni Izrael mozgásterét Libanonban, az alapjaiban változtathatja meg a térség katonai és diplomáciai egyensúlyát.
Az biztos, hogy Trump mondata — „nem mindenki Hezbollah egy lakóházban” — erős politikai üzenetté vált. Egyszerre szól Izraelnek, Libanonnak, Iránnak és az amerikai közvéleménynek is. Azt jelzi, hogy még Washingtonban is kezd elfogyni a türelem az olyan hadműveletekkel szemben, amelyek katonai célpontokra hivatkoznak, de közben egész civil közösségeket temetnek maguk alá.
A Közel-Keleten ritkán hangzik el ilyen egyértelmű kritika egy amerikai elnöktől Izraellel szemben. Éppen ezért Trump megszólalása nemcsak egy diplomáciai mondat, hanem figyelmeztetés: a libanoni háború, a Hezbollah elleni műveletek és az iráni alku most egyetlen robbanásveszélyes politikai csomóba futottak össze. És ha Izrael továbbra is ugyanazzal az erővel folytatja a csapásokat, könnyen lehet, hogy már nemcsak Bejrútban, hanem Washingtonban is egyre nagyobb árat kell fizetnie érte.
